2007. február 22., csütörtök

        In memoriam
Mikor is kezdtem a blogolást? Jaigen /visszaolvastam ám az első vakkantásaimat/. Így belegondlva, kicsit viccesnek érzem, hogy másfél év alatt tapodtat se mozdultam, de most nem erről akartam itt ugatni. Netes körökből /így blogosokból is/ hosszabb-rövidebb időkre eltünedezem egy ideje már. Rég kedvelt napló-vezetőim egyrészétől pedig ma vettem végleges búcsút. Míg én távol voltam a virtuális rengetegtől, egy-két kedvenc blogom bezárta oldalait. Furcsa hiányérzet támadt a lelkemben. Igen, tudom, túlzásnak tűnik, de így van. Az eltünésem alatt ugyan nem is volt alkalmam olvasgatni efféle irományokat és előkerülésem óta is csak most jutott rá időm, mégis úgy érzem, hogy kicsit kevesebb lett a világ. Olyan ez, mint mikor a színes fotóalbumba egy idő után csak fekete-fehér képek kerülnek: árnyalatok maradnak ugyan és a képek is tiszták, kifejezőek, de néha hiányolja az ember a megszokott sokszínűséget.
Felmerül bennem a kérdés, hogy mégis miért fejezte be ez a néhány, számomra kedves blogger alkotó tevékenységét...? Jó volna tőlük választ kapni, de némelyikük még a multját is eltüntette, nemhogy nyomokat hagyott volna hátra, mondjuk nekem, vagy más olvasóinak. Szakítás-szerű érzésem támadt... Igen, éppen olyan ez is. Megkedveltem ezeket az emberket, látatlanul is, írásuk alapján. És most, tudom, hogy /számomra ismeretlen okból hozott döntésük folytán/ soha többé nem "találkozhatok" Velük.
Tehát, emlékezzünk most Rájuk, valamint arra, amit Ők adtak nekünk.

8:25 | Merengő | Chance ugatta.

Bemutatkozás
ezt a szöveget helyettesítsd be a bemutatkozásoddal!