2006. augusztus 15., kedd

Szigetelek

Hát ide is elértem végül. És most végre nem egyedül. Nem is bánom, hogy két jegyet is nyertem összesen. Csak azt sajnálom, hogy két különböző napra, így szombaton egyedül kellett jönnöm. Szánalmas. Na mindegy, ma legalább jött velem valaki :o) Keresztanyum, Vele úgy is szivesen jártkálok mindenfelé. Koncerten még nem voltam eddig, most várom a következő kezdését... Majd meglátom :o)

Na ennyit most, mert6 csak 20 perc az ingyennet és már 10 letelt belőle..

21:07 | Szürke hétköznapok | Chance ugatta.

2006. augusztus 6., vasárnap

Újabb pont

egy élet végére. Nagyapám tegnapelött elhunyt. Kórházban, egyedül. 78 év. És csak így vége... Csütörtökön még bent voltunk nála, a lánya, aztán nagyanyám és én. Akkor még annyit tudtunk, hogy bár az állapota nem fog javulni sokat, de még egy darabig el lesz így... 13-án a Balatonhoz utaztak volna. Mikor kijött volna a kórházból, két napra felmentem volna hozzájuk a kutyákkal, hogy kicsit jobb kedvre derítsük... Infarktus. Sosem volt neki, de a betegsége miatti vérszegénység, meghát a kora, de mégis. Nehéz elhinni és felfogni. Talán 6-7 éve, hogy elvesztettük nagybátyámat, akit nagyon szerettem. /Az idő múlásával, időrenddel mindig hadilábon álltam./ 35 éves volt. Ez most más helyzet de akkor semtudom csak így elfoagdni. Végülis, bár nem volt vérrokonom, egész kis korom óta tagja a családunknak. Bár sokszor volt elegem belőle, azért szerettem és segítettem Nekik mindenben, amiben tudtam. Nem tudtunk elbúcsúzni, vagy akármi. Senki sem számított rá, hogy ez most fog bekövetkezni. Szép kis nyár. És tényleg, ennyi egy élet?!

2:05 | Szürke hétköznapok | Chance ugatta.

Bemutatkozás
ezt a szöveget helyettesítsd be a bemutatkozásoddal!